Magánvélemény egy, a "Sziget"-re szervezett tüntetésről

Be kell valljam, nem olvastam végig az összes kommentet.
De teljes mellszélességgel kiállok azok mellett az emberek mellett, akik semmi mást nem szeretnének, mint néhány napot eltölteni barátaik társaságában, a kedvenc bandáikat hallgatva.
És ami lényeg: politikától mentesen.
Attól tartok azonban, hogy ez a demonstráció már régen nem a benzináremelésről szól. A tisztelt szervezők olyan helyet kerestek (és lássuk be, találtak!) maguknak, ahol jó nagyot durranhat a petárda, mi több, "jó" esetben a nemzetközi hírekbe is bekerül. Mi fog történni? Nagy valószínűséggel verekedés lesz. Mert amíg más közterületen van esély arra, hogy békésen menjen végbe egy ilyen demonstráció, addig a "Sziget"-en erre semmi lehetőség. Éppen amiatt, hogy ott bizony vannak magukról megfeledkezett, indulataikat fékezni nem bíró egyedek, akiknek elég egy kis szikra, s máris ott a balhé, amely tönkre teheti az éppen arra járók szórakozását is. Sérülések lesznek, mentők, rendőrök, atrocitások, s még napokig ez fog folyni a médiából, nem a zenei élet ünnepéről szóló híradások. Arra sem gondoltak a tisztelt szervezők, hogy nagyon sok gyermekkorút ezen napon el sem fognak engedni a szüleik a Szigetre, mert féltik őket egyébként is. (Jól teszik, megértem!) De! Egész évben erre készült az a gyerek, vagy nevezzük inkább ifjú felnőttnek, a sértődést elkerülendő. Talán a nyári keresményéből spórolta meg a jegy árát. És most találkozik a politika erejével ott, ahol erre nem is számított. Ez valóban életre szóló élmény lesz. Gratulálok.

Queen

Phil Sutcliffe összefoglaló műve a “rock koronás királyai”-nak történetéről.

1991. november 25. hajnali hatóra. Egy második emeleti panellakás konyhája valahol Magyarországon. Vízcsobogás. A háttérben szól a Kossuth rádió. Hírek. Freddie Mercury a Queen együttes énekese november 24-én hosszantartó súlyos betegség következtében elhunyt. Kezemből kiesik a mosogatószivacs. Fejem a konyhaszekrénynek támasztom. Szívem összeszorul, szemeim könnyek homályosítják el, feltör belőlem a zokogás. Valami örökre elveszett. Siratom kamasz éveim, siratom a tényt, hogy az 1986. július 27-i budapesti koncertjüket nem láthattam. És siratom, hogy örökre elveszett annak lehetősége, hogy valaha is élőben részese lehetek a csodának.


Mert csoda volt, és világszerte emberek millióinak vésődött be kitörölhetetlenül elméjébe a Queen egyedülálló hangzásvilága.
Az brit együttest 1971-ben alapította a legendás négyes: Freddie Mercury (ének, billentyűsök), Brian May (elektromos gitár), John Deacon (basszusgitár) és Roger Taylor (dob). Első két bakelitkorongjuk bár figyelemreméltó, ám mérsékelt sikere után megjelent az A Night At The Opera című albumuk, melynek csúcspontja a Freddie Mercury által alkotott Bohemian Rhapsody. A felvétel hossza miatt (5 perc 55 másodperc) ki sem akarták adni kislemezen, megjelenését követően azonban 9 hétig vezette a brit slágerlistát, amely sokáig abszolút rekordnak számított.
Se szeri, se száma a Queenről és Freddie Mercury életéről megjelent kiadványoknak, könyveknek, diszkográfiáknak, ám pályafutásuk részletes ismertetésére mindezidáig nem került sor. Ezt az űrt tölti be a brit rockzenei író Phil Sutcliffe 2009-ben megjelent könyve, melyet most végre Maurics András fordításában magyarul is olvashatunk. Olvashatunk, és nézegethetünk is. A kiadvány ugyanis nemcsak érdekesebbnél érdekesebb történetekben, epizódokban, napvilágra ezidáig nem került információkban bővelkedik, de képeskönyvül is szolgál. Bízvást kiemelt helyre kerülhet mindazoknak könyvespolcán, akik hozzám hasonlóan rajongásig imádják az együttes hol felemelő, hol vérpezsdítő zenéjét, a mással össze nem téveszthető vokális hangzásvilágát, a tartalmas és elgondolkodtató, vagy pimaszul gátlástalan dalszövegeit. Nem fog porosodni , mert belelapozni is jó, bárhol kinyithatjuk, újabb és újabb érdekességeket rejt.
A könyv azon kívül, hogy tartalmát tekintve igényes összefoglaló, szép és elegáns is egyben. Ajándékként garantáltan sikert arathat az ifjabb korosztály körében is, hiszen a Queen beírta magát nemcsak a rock, de az egyetemes zenetörténelembe is.
Lapozgatom, olvasgatom, s a háttérben a Somebody To Love szól. Megunhatatlan.
Hihetetlen, hogy idén van megalakulásuk negyvenedik évfordulója.

A könyv a Cartaphilus kiadó gondozásában jelent meg.