Agyad legmélyebb zugában
Rejteznek nyugtalan.
Várják, előre kerülnek,
Létük bizonytalan.
Kimondva, kimondatlanul
Ott csücsülnek körben.
Vagy egymás hegyén hátán
Erre arra dőlve.
Szava van a csendnek,
Szava van a jónak,
A néma tekintetnek,
A lelkedig hatónak.
És vannak szavak, melyek
Lehúzódnak csendben,
Tudj Isten mi pályán
Mélyen a szívedbe.
Ha onnan mondhatod ki,
Ha onnan kerül fényre
Rátalál az biztos
Elrendelt helyére.
Pécs, 2010. február 7.
Farkas Klára (Sveszti)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése